A Championship 2016/2017-es szezonjának alapszakasza közel a végéhez. A hosszú, kemény munka után már látszik a cél, a Premier League. De vajon ki érheti el? A bajnoki címért továbbra is három csapat harcol: a Newcastle United, a Brighton & Hove Albion és a Leeds United. A Newcastle a tabella élén áll, de a Brighton és a Leeds is csak egy-egy ponttal van lemaradva. A 4-5. helyen a Fulham és a Sheffield Wednesday áll, de ők is megpróbálhatnak beszállni a harcba a feljutásért.
A kiesésért még mindig hat csapat küzd. A Hull City, a Blackburn Rovers, a Birmingham City, a Nottingham Forest, a Bolton Wanderers és a Wigan Athletic is veszélyben van. A Hull Citynek és a Blackburnnek a legnehezebb a dolga, de a többi csapat számára sem lesz könnyű megmenekülni. De nem csak a feljutók és a kiesőkről fogunk beszélni ebben a Purgatórium-rovatban. Bemutatjuk a szezon Top3 negatív meglepetését is.

1. Játék

A Championship 2016/2017-es szezonjának alapszakasza közel a végéhez. A kiesésért még mindig hat csapat küzd. A Hull City, a Blackburn Rovers, a Birmingham City, a Nottingham Forest, a Bolton Wanderers és a Wigan Athletic is veszélyben van. A Hull Citynek és a Blackburnnek a legnehezebb a dolga, de a többi csapat számára sem lesz könnyű megmenekülni. A 24. Rotherham egyetlen fordulóra van attól, hogy matematikailag is elbúcsúzzon a Champotól. Nem igazán fognak hiányozni – utoljára január 14-én tudtak nyerni. Ezután négy vereség következett, majd egy döntetlen a Blackburn ellen, azóta pedig újabb hét zakó: mindössze 17 pontcskára volt ez elég az egész idény során.

A sorban előttük lévő Wigan pontosan dupla ennyi egységet kapart össze, de így is hét ponttal van a vonal alatt. Erőlködnek ugyan, de az utóbbi időben sorra olyan csapatok ellen veszítettek pontokat, akiket meg lehetett volna fogni, vagy akiket meg kellett volna fogni ahhoz, hogy megmenekülhessenek. Hiába, a harmadosztályba lehet, hogy erős volt ez a Wigan, a Champoba viszont kevés.

Az igazán érdekes történet ezután kezdődik. A Wigan előtt van ugyanis négy olyan csapat, akik nagyon könnyen a 22., azaz még kieső helyen végezhetnek. Jelenleg a Blackburn foglalja el ezt a pozíciót, a maga 40 pontjával, de előttük a Burton-Nottingham-Bristol trió is csak 41 egységgel „büszkélkedhet”.A Rovers sorsolása nem túl durva, elvileg bőven összekaparhat a nyolc mérkőzés alatt annyi pontot, hogy az említett hármasból legalább egyet megelőzzön. A veterán manager, Tony Mowbray is ebben bízik. Kezdetnek persze jön a Brighton és a Reading, ráadásul mindkettő idegenben, egy jó szombat-kedd kombóban. Nulla pont. Viszont utána akár sikerülhet is a bennmaradás: Barnsley (otthon), Nottingham (idegenben), Bristol City (o), Wolverhampton (i), Aston Villa (o), Brentford (i). Nem lehetetlen, de nézzük a riválisok programjait.

Teljes cikkért kattints ide!

Mindannyian jól emlékszünk arra, Fehér Miklós halála hogy megrázta az országot, és még inkább annak futballt szerető közönségét. Sajnos nem az övé volt az utolsó ilyen eset, 2017-ben a borítóképen is látható Abdelhak Nouri, az Ajax játékosa esett össze a pályán, aki ugyan túlélte a szívrohamot, de súlyos agykárosodást szenvedett. Nem rég pedig Iker Cassillas kapott szívrohamot edzés közben, Az ő szerencséje a villámgyors segítségnyújtás volt, amit a Porto edzőközpontjában megkapott. Az alábbiakban egy az övéhez hasonló nem régen megesett történetet olvashattok, Tóth Jánostól. 

1. Játék

Az események a szokásosnál lassabb tempóban történtek. Hiányoztak a kemény ütközések, ahogy Eli kommentárjai is két izmos férfi test összecsapásának a szépségéről. Üdítő változatosságot csak Vanda jelentett. Én a lányokat preferálom, többnyire jók és sohasem erőszakosak. Mondtam is a többieknek, hogy harminc alatt csak diáklányokban gondolkodhatnak. A fiúk vagy jók vagy nem, vagy durvák vagy sem. A kettő között nincs szabályszerűség, ha csak az nem, hogy a korral a pasik durvulnak.

Azon a hétfőn csak hatan voltunk. Hiányozott a „francia ármádia”, amúgy ők ketten a társaság túl rendes részét erősítették. A kiváló technikájú irodalmár mindig a góllövő lista élén jár, történész pedig egy vasember állóképességével játszik és érdekes rúgó technikájával többnyire a hálót szaggatja, az ablakokat tényleg csak ritkábban.

Az alacsony létszámban a korai kezdés is hibás. Harcolni kellett volna az öt órai kezdésért. A korábbi vezetés (Sanya & Tibor) ez ügyben is keményen nyomult volna, a jelenlegi szervező, viszont hisz a kompromisszumokban, legalábbis a pályán kívül. Mindenesetre minden ősszel kapunk egy rekeszt, termünk, arról már nem tehet, hogy fogyunk. Először a sebész ment el Abu-Dzabiba, hogy az ablakon kidobált feleségeket és az állványokról leeső vendégmunkásokat összerakja. Az alfák persze meglátogatták. Aztán a rugalmasságáról híres Sanya is lelépett, megfogadta, hogy hetven éves kora után nem focizik. Állítólag fiatal korában játszott egy ilyennel és ez nagyon megviselte.

Már nem is emlékszem, hogy mi volt a felállás. Az biztos, hogy Misi, mint mindig most is a kapuban álldogált és ha jól emlékszem „ma mindent kivédek” napja volt. Vanda folyamatosan futott és egy jól irányzott lövéssel Kareszt is kilőtte, aki amúgy sem volt túl jó bőrben. Sohasem a helyezkedéséről volt híres – mit is várhat az ember egy behavioristától –, de most még a gyors elfutások is elmaradtak. Ezen nem lepődtem meg, mert tudtam, hogy egy hete kapott egy stentet a koszorúba.

„Biztos, hogy bolond vagy”, válaszoltam, de a többiek lehurrogtak. Kevesen vagyunk és mindenkire szükség van. Végül aztán csak várt egy hetet

„Szerdán már jövök”, mondta.

2. Krízis

Éppen hoztam fel a labdát, amikor a másik térfélen mintha valaki azt mondaná, hogy „rosszul vagyok”; mire felnéztem Karesz már a földön hevert. Mindig megállunk ha valaki a földre kerül, még akkor is ha nem volt szabálytalanság. Ezt az érthetetlen udvariaskodást történetesen Misi vezette be. Amúgy a focink tele van speciális szabályokkal, amelyek a tandem fénykorában szaporodtak el, ők többnyire együtt voltak és ha gólt kaptak, akkor gyakran találtak, valamilyen – addig nem létező – szabályt, hogy érvénytelenítsék azt. Az illető először azt hitte, hogy ez csak egy rossz vicc, de ebben a kérdésben sohasem vicceltek. A vita végére vagy a játékosok száma csökkent vagy a szabályok száma nőtt eggyel. Már én is otthagytam őket, de a pályán kívül mindig kooperatív társunk többször is elsőként érkezett az öltözőbe. Ha a dicsőséges páros véletlenül egymás ellen játszott, akkor az egyikük szintén hamarább távozott. Talán ezért is voltak mindig együtt. Egyébként egymással csak akkor veszekedtek, ha csúnyán kikaptak. Ezt nem bírták feldolgozni. „Lehet, hogy én ma sz@r voltam, de te egy nagy nulla.”

Teljes cikkért kattints ide!

Magyarország, a magyar történelem mindent megtett, hogy a legnagyszerűbb magyar focistának ne sikerüljön, hogy elbukjon, hogy végül egy tönkrement pali legyen belőle, vagy legalább szűnjön meg magyarnak lenni, de a Puskás-történet egy olyan speciális magyar Odüsszeia, amiben a hős mindig feltápászkodik a padlóról és valami olyat tesz, amire senki más nem képes a világon. 

„Puskás olyan volt, mint a Nap. A Nap mellett mindenkinek jut egy kis fény.”

Almási Tamás 2009-ben mutatta be a Puskás Hungary című dokumentumfilmjét, ami hál’istennek nem egy sportfilm, hanem egy kivételes jellem kivételes fejlődéstörténete. Egy olyan lélekemelő sztori, ami ritkaság errefelé. Azt meséli el, hogy egy nagyon egyszerű, nagyon tudatlan magyar fiúból a történelmünk legvisszataszítóbb időszakában, ami szinte mindenkit, aki valaki volt, lehúzott, elsüllyesztett, elüldözött, hogy lesz egyre okosabb, egyre nagyszerűbb, egyre szeretetre méltóbb és jobb ember. Az a Puskás, aki a Rákosi-érában már a világ legjobb játékosa, és aközött, aki majd Madridban szupersztár lett, ég és föld a különbség. 

Pályája során többször úgy tűnt, hogy innen már lehetetlen felállni. De a Puskás szinte mesébe illően mindig felállt. 

Puskásra gyerekkorában legyintett az edző apja. Azt mondta, nem jósol neki nagy jövőt. Majd évekkel később miután 1954-ben a németek ellen drámai körülmények között elvesztették a világágbajnoki döntőt, itthon elátkozták, azzal vádolták, hogy eladta a meccset. 1956 után, miután a Honvéddal elhagyták az országot, árulónak bélyegezte a magyar állam is, két évre eltiltották a játéktól, megfigyelték. Nyelvtudás, pénz és minden nélkül kóválygott, felszedett 18 kilót, azt mondták, hogy neki vége. Puskás minden alkalommal erősebben mászott ki a gödörből. Hogy apjának bizonyítson egész nap futott. Futott az iskolába, futott a villamos mellett, addig rohant, amíg ő nem lett a leggyorsabb a pályán. Miután elhagyta az országot, megtanult nyelveket, kínszenvedések árán lefogyott, vagy éppen abbahagyta az ivást, szinte bármire képes volt. Sikerre volt ítélve. Edzőként még azután is voltak világra szóló eredményei, miután kiöregedett, és abbahagyta a labdarúgást. A számtalan megpróbáltatás dacára Puskás nem egy megkérgesedett, összeszorított fogú félisten lett. Pont ellenkezőleg, ahogy öregedett, úgy lett egyre érzékenyebb, egyre nyitottabb, egyre jószívűbb, és közben teli volt félelemmel

Teljes cikkért kattints ide!

70 évesen is osztja a lapokat Karcsi bácsi

Több mint ötven éve fújja a sípot Tóth Károly, Magyarország legidősebb aktív játékvezetője. A hónap végén lesz 70 éves.

NOSZTALGIA

A zuhogó eső miatt alig-alig látni szúrkolókat a pálya mellett a BLSZ U19-es Törökbálint-Gorrze Kft. mérkőzésen. A pálya közepén egyedül áll a bíró, se partjelző, se senki, aki a pálya széléről éles szemmel figyelné a játékot, mint Karcsi bácsi – mert őt már kedvesen csak így hívják futballközegben.
– Október 22-én leszek hetven, de az biztos még jó ideig nem teszem le a sípot. Amíg bírom, csinálom – mondja, és elárulja, megvannak a módszerei, amik fiatalon tartják.
Az egyik a sport – majd egy félmosollyal hozzáteszi: – Na és a kedves fiatal hölgyek. És a nap végén a vacsorához elkortyolt két-három szederpálinka.
– Kétfajta bíró van – folytatja.
– Az egyik akit már megvertek és a másik, akit meg fognak. Én is kaptam már persze, de mivel korábban karatéztam, alkarral kivédtem. Olyan is volt, hogy menekülni kellett, ám komoly najba sose kerültem.

1968-ban kezdett el meccseket vezetni, az 50 éves pályafutásából leginkább csak a pozitívumokra emlékszik.
– Hatalmas elismerés volt, amikor 1999-ben budaörsi pályaavató mérkőzést vezettem amin a Fradi öregfiúk volt a vendég. A találkozót Puskás Öcsi is megnézte. A Fradi nyert, a pályáról kifelé menet pedig elkapott Öcsi bácsi. „Spori ez mégis mi volt?” – kérdezte tőlem. Értetlenkedve válaszoltam, hogy hát mi lett volna, nyert a Fradi. Éppen ez a baj, én Honvéd-szurkoló vagyok! – emelte fel a hangját. De csak viccelődött, utána egy aláírást is kaptam tőle.
Azt is elmeséli, hogy 1988-ban az Aranykalász-kupán Horvátország, Franciaország és Izland U19-as csapatainak is vezetett meccset.
– Ki tudja, lehet hogy Zinédine Zidane is ott volt, és neki is fúltam. Elképzelhető, hogy több, mára már vilgsztár játszott, de akkor még nem lehetett tudni, mi lesz belőlük.

Tóth Károly játékvezető volt Zelinka Ildikó műsorvezető vendége a DIGI Sport napindító műsorában, a Reggeli Startban.